2011. július 12., kedd

Józsué, és a hosszú nap

Bizonyára sokan ismerik Józsué könyvéből azt a részt, amikor Józsué szavára "megállt a nap" majdnem egy napi hosszra, hogy legyen idő befejezni a csatát. Mese? Legenda? Bizonyított valóság? A következő linken érdekes beszámolót találtam: http://isten.0catch.com/mas%20tollabol/eltuntnap.htm
Bemásolom ide a szöveget.

Egy eltűnt nap története
(Az űrkutató állomás tudósainak meglepő felfedezése!)

Azt hiszem, az egyik legmeglepőbb dolog, amelyet Isten a mi generációnk számára tartogatott a lakásom közelében lévő Maryland, Green Belt állomáson dolgozó csillagászokkal és űrkutató tudósokkal történt meg.

Azt vizsgálták, hogy hol lesz a nap, a hold, valamint a többi égitest százezer év múlva. Ezekre az adatokra szükség van, ugyanis biztosnak kell lennünk abban, hogyha felbocsátunk egy mesterséges égitestet, az későbbi pályája során nem fog beleütközni egy másik égitestbe. Meg kell szerkesztenünk a pályákat a mesterséges bolygó életkorának és valamennyi égitest időben megfelelő helyzetének figyelembevételével. Erre az előkészítő munkára szükség van, nehogy az egész expedíció csődbe jusson.

Ahogy a computeren a mérőberendezést az elmúlt évszázadokon át ide-oda futtatták, egyszer csak elakadt. A computer megállt és kigyulladt egy piros lámpa, jelezve, hogy vagy a betáplált információ volt helytelen, vagy pedig a kapott eredmény nem felel meg a vártnak. Kapcsolatba léptek a szerviz osztállyal, és előadták a panaszt: valami hiba van az IBM felszerelésben. Alaposan átvizsgálták, ellenőrizték a szerkezetet, és végül kijelentették, hogy tökéletes. A kibernetikai osztály vezetőjének kérdésére, hogy mi a probléma, ezt válaszolták: “ Azt találtuk, hogy az elmúlt néhány évezred folyamán valahol egy nap elveszett: az űrben hiányzik egy nap.” Nos, nap a múltban nem hiányozhat, hiszen – amint minden tudós tisztában van vele, - a nap és a hold mindig pontosan ugyanúgy futja pályáját. Az érdekeltek tanácstalanul álltak ez előtt a rejtély előtt, amelynek titkára sehogysem tudtak rájönni.

A csoport egyik hívő tagja a következő javaslattal állt elő: “Tudjátok, egyszer, amikor vasárnapi iskolában voltam, arról volt szó, hogy a nap megállt.” Nos, - válaszolták a csoport tagjai, - meg ugyan nem állhatott, de mivel más válaszuk nincsen, lássuk hát! Így a mi emberünk hozott egy Bibliát. Felnyitotta Józsué könyvénél, ahol minden “józan-ésszel” rendelkező ember számára nevetséges kijelentést találtak. De ez a “józan ész” ebben az esetben nagyon is “emberinek” bizonyult! Ott ugyanis azt olvasták, hogy Isten népe valamilyen bajban volt ebben az időben. Már alkonyodott, de az ellenséggel való harchoz még nappali fényre lett volna szükségük. Az Úr ugyanis ezt mondta Józsuénak: “Ne félj tőlük, mert kezedbe adom őket, senki sem áll meg közülük előtted” (Józsué 10:8). Józsué még az ellenség sűrűjében volt. Ezrek és ezrek rohantak rájuk. A csata eddig az ő javukra alakult, mert az Úré volt a harc, azonban, ha besötétedik, az ellenség bekerítheti őket. Ebben a helyzetben folyamodott Józsué az Úrhoz. Erre a csoport így felelt: “Csak nem azt akarod mondani, hogy a nap megállítását indítványozta.” De, igen – felelte a mi emberünk. “Te azt akarod mondani, hogy Isten figyelembe véve egy ember szavát, az egész világegyetem forgását megállítaná?!” Figyeljetek, felelte erre ő: “Akkor szóla Józsué az Úrnak azon a napon, amelyen odavetette az Úr az Emoreust Izráel fiai elé, ezt mondotta pedig Izráel szemei előtt: Állj meg nap Gibeonban és hold az Alajon völgyében!” És a nap kinevette Józsuét?! Hallgassátok csak tovább: “És megálla a nap és vesztegele a hold is, amíg bosszút álla a nép az ő ellenségein.” A nap és a hold nem folytatták pályájukat! Mennyi ideig? “És megálla a nap az égnek közepén és nem sietett lenyugodni majdnem egy teljes napig.” (Józsué 10:12-13)

Az űrkutató tudósok kaptak ezen a felfedezésen, illetve lehetőségen: “Itt van a hiányzó nap!” Visszamentek a computerrel az évszázadok során arra az időre, amikor a fenti beszámolót írták, és úgy találták, hogy a múltnak az a hiányzó töredéke, amelyről Józsué könyve tudósít bennünket, 23 óra és 20 perc volt. Ez azonban nem egy nap. Újból elolvasták a szöveget a Bibliából és észrevették, hogy nem “egy nap” állt ott, mert a pontos szöveg így hangzik: “…majdnem teljes egy napig…” Ezek igen fontos szavak!

Habár a tudósok ezt az eredményt jónak találták, az űrkutatási munkálatokra ez mégsem volt elég. Ha a 40 hiányzó percről nem tudnak számot adni, akkor ez ezer év múlva komoly problémákhoz vezethet. Az égitestek pályáján ez a 40 perc lényegesen megsokszorozódik. Meg kell találni a hiányzó 40 percet is. Ekkor a volt vasárnapi iskolás munkatárs azzal állt elő, hogy egy másik alkalommal a nap “visszafelé” ment! Na, hozd a Könyvet, nincs más választásunk – mondták. S mindez a Maryland Green Belt-i állomáson működő űrszakértők, az Amerikai Egyesült Államok űrkutatási programjának vezetői, nem pedig egy csoport kisiskolás gyermek szájából hangzott el. Magas végzettséggel rendelkező tudósok jöttek itt zavarba!

Újra felnyitották hát a Bibliát és a Királyok könyve II. könyvében megtalálták a kérdéses történetet. Ez a történet a 20. részben egy bizonyos Ezékiás királyról szól.

Ezékiás király beteg lett, és a próféta hírül adta neki, hogy hamarosan meg fog halni. A próféta azonban még nem ért a város közepére sem, amikor Isten visszafordította, hogy menjen vissza a királyhoz, és mondja meg neki, hogy meggyógyítja őt. Ezékiás örömében bizonyítékot szeretett volna kapni, és jelt kívánt. A próféta a napórára gondolt, és feltette a kérdést a királynak, hogy jel gyanánt akarja-e, hogy a napórán az árnyék menjen “előre” 10 fokkal? Ezékiás azonban igényesebb volt, azt felelte, hogy úgyis előre megy, ilyen a természete. Ő azonban olyat kíván most, ami rendkívüli, és azt mondta, hogy menjen “vissza” az árnyék a napórán 10 fokkal. A Bibliában ez így áll: “És felele Ezékiás: Könnyű az árnyéknak tíz fokkal alábbszállni. Ne úgy, hanem menjen hátra az az árnyék 10 fokkal. És könyörgött Ézsaiás próféta az Úrhoz és visszatéríté az árnyékot Akház napóráján, azokon a fokon, amelyeken már aláment volt 10 fokkal.” (2Királyok 20:10-11)

Ez a “10 fok” időben pontosan 40 percnek felelt meg. Tehát Józsué idejében a 23 óra 20 perc és a 40 perc a Királyok második könyvében pontosan kiadja azt a “24 órát”, amelyet az űrkutatóknak a világmindenségből hiányzó “nap”-ként be kellett jegyezniük a munkanaplóba.

(Írta: Harold Hill, a Curtis Engine Company, Baltimore, Maryland elnöke, valamint az Amerikai Egyesült Államok űrkutatási programjának konzulátusa.)