Második levelem meg kellett ismételnem, mivel első válaszomban nem kaptam választ. Íme kérdő levelem:
"Magam is tudom, hogy az örökítő génben "hiba" keletkezhet, azaz mutálódhat. Nyilván megvan a matematikai valószínűsége, hogy a megváltozott tulajdonság, amit a mutáció okoz, előnyösebb a réginél, így több esélye van a megváltozott egyednek, és leszármazottainak (már ha örökölhető a mutáció, ugyanis törpe emberkéknek normál gyerekeik születnek) az életben maradásra, vagy a teljesebb életre. Ami talány nekem, hogy az adott élőlény honnan vesz vadiúj tulajdonságokat? Tehát nem megváltozott tulajdonságra gondolok, hanem olyanra, ami pluszként csatlakozik a régiek mellé. Ugyanis ha volt evolúció, akkor az élőlényeknek "fel kellett venniük" új tulajdonságokat is, amelyekért új gének voltak már felelősek. Erről mi a mai hivatalos álláspont, és ezt bizonyították-e valamivel?"
Erre mindkét válaszban kaptam egy csomó (egyébként érdekes) információt az élőlények alkalmazkodásáról, változásáról, valamint mutációs példákról (hat ujj), amelyek ugye közismert tények. Ám a kérdésem, mint fentebb látható, nem a megváltozott tulajdonságokra vonatkoztak. Ami valós választ tartalmazott a két válasz e-mail, az nagyon rövid:
"Ha a mikroevolúciót elfogadod, miért nem teszed ezt a makróval is?"
"a DNS bővülése lehetséges, sőt az evolúció szempontjából létfontosságú."
"Bizonyíték? Példának okáért fosszíliák"
Ebből a levont következtetés:
Állítás van, magyarázat nincs. Kizárólag tulajdonságok változásai vannak említve, valamint valaha élt élőlények maradványainak bizonyítékai. Ez nem válasz a kérdésre, azaz az állítás hogyanjára. Mivel nincs magyarázat az evolúciós elmélet második nagy kulcskérdésére sem, ezért a kreatív fejlődés is csak állítás maradt. Nem bizonyított tény.
Ennek, és előző bejegyzés tanulságának összefoglalója:
Az evolúciós elmélet egy magyarázatlan, és bizonyítatlan állítás. Ezért megbízhatósága megegyezik mondjuk egy tündérmeséével. És nekünk egy tündérmesét tanítottak az iskolában, mint "tudományos tényt".
